Egyéni asztrológia tanfolyam indul akár azonnal: Két éves, dupla tempójú (négy év anyagát vesszük), heti egy alkalommal, 1,5 - 4 óra. Ára: havi 24e Ft. A Magyar Holisztikus Egyesület Akadémiájának vizsga-bizottsága előtt tett eredményes vizsga után a hallgató (asztrológus működésre jogosító) kétnyelvű, az
EU-ban elfogadott oklevelet kap.

Van Isten?

Ha nem ér rá legalább 90 percet, ne kezdjen bele a filmnézésbe. Ha van ideje, meggyőződhet Isten létezéséről. Nem csak hinni fog benne, hanem TUDNI FOGJA, hogy van. Egy kép csak 5 mp-ig látható. Az olvashatóság kedvéért használja a "Szünet" (magyarul: Space) gombot.
Gondolkodott már azon, hogy mennyi apróság befolyásolta a sorsát, amíg eljutott idáig, ahol most van?
Hányféleképpen alakulhatott volna az élete, ha adott esetben másként dönt. és mennyi külső körülmény tökéletes összejátszásának kell(ett) nap mint nap, percről percre pont ÚGY történnie ahhoz, hogy most ott ülhessen a monitor előtt, és olvashassa ezeket a sorokat? C. G. Jung óta szinkronicitásnak nevezik az elméletet, miszerint nincsenek véletlenek - és minden döntésünkkel, minden megmozdulásunkkal befolyással bírunk olyan történésekre, amik látszólag tőlünk teljesen függetlenül jönnek létre. Valamit szeretnék ezzel kapcsolatban megmutatni, hogy értse: minden mindennel összefügg, - és talán nincs egyetlen olyan apró mozzanat sem a sorsunkban, ami ne bírna jelentőséggel magunk (vagy mások) életére. Egy kiváló film-remek részeként látható, amikor Brad Pitt elmeséli, hogyan törik ketté szerelme tánckarrierje egy autóbaleset következtében. A "Benjamin Button különös élete" sok egyéb miatt is beírta magát a kedvenceim közé. mindenképpen nézzék meg, ha tehetik.

Isten
Isten fogalma azon term
észetfeletti lényt vagy lényeket jelenti, aki vagy akik a világot teremtették, és/vagy annak működését, történéseit irányítják vagy ellenőrzik. A politeista vallások több isten létét feltételezik, a monoteista vallások pedig egyetlenegy Istenét. Vallási dualizmus olyan vallási felfogás, amely szerint a világot két ellentétes isteni erőnek, a jónak és a rossznak küzdelme hozta létre. A különböző vallások más-más tulajdonságokat tulajdonítanak az isten(ek)nek, és általában egyetértenek abban, hogy képességei(k) az embereké(i)t meghaladják. Egyes vallásoknak azonban nincs kifejezett istenszemléletük. Isten a Legfelsőbb Lélekként, fényforrásként ábrázolva

Többistenhit (politeizmus)
Zeusz az olümposzi isten, az istenek és a mindenség királya a görög mitológiában, az ég és a villámok ura Az ókori egyiptomi vallás istenei Ozirisz, Anubisz és Hórusz Kisbetűvel használva az isten szó köznévként jelzi a vallások egyes természetfölötti lényeit, mint amilyenek például az ókori egyiptomi, a görög vagy a római vallás istenei. Az emberiség feltárt és összegyűjtött istenei igen változatosak és nagyon nagy a számuk. Több álláspont és becslés szerint ez legalább tízezer feletti. Nagyon sok vallásban az istenek külön hierarchikus társadalmat alkotnak. Például az ókori görögök uralkodó vallásában maguknak az isteneknek is volt királyuk, Zeusz. Ezen kívül voltak félistenek és más isteni alakok is. "Min­den nép közt meg­ta­lál­ha­tó az egy­ér­tel­mű meggyő­ző­dés - hi­szen az mind­annyi­unk lel­ké­be van be­vés­ve -, hogy van­nak is­te­nek. So­kan hely­te­le­nül gon­dol­koz­nak ró­luk..., de egyek ab­ban, hogy egy is­te­ni erő és is­te­ni ter­mé­szet lé­te­zé­sét el­is­me­rik." "Sok olyan dolog van a filozófiában, amit eddig egyáltalán nem magyaráztak meg eléggé, s - miként te is nagyon jól tudod, Brutusom - az istenek természete roppant nehéz és igen homályos kérdés, azonban rendkívüli jelentősége van a lélek megismerése szempontjából, és a vallás előírásait is szükségképpen érinti. E tárgykörben nagyon különböznek és szerfölött eltérnek egymástól a legkiemelkedőbb tudósok nézetei. A megvitatás részletes okfejtést igényel, leszögezve, hogy a filozófia kiinduló pontja mind a mai napig a tudomány, és hogy az Academia hívei bölcsen nem értenek egyet a bizonytalan föltevésekkel..." Cicero: Az istenek természete "

Dualista vallás
A zoroasztrizmus legismertebb jelképe a Farvahar (őrangyal), aki az isteni és mennyei dicsőség szimbóluma A perzsa vallás szembeállított két ellenséges hatalmat, a jó princípiuma Szpenta Mainju ("szent szellem") és a rossz princípiuma Angra Mainju ("romboló szellem") istenségét és megalkotta belőlük a dualista vallást Később egy embernek tulajdonították az igaz vallás megalapítását: Zarathustra (Zoroaster) prófétának, akinek a tanítása egyaránt tartalmaz monoteista és dualista jellegzetességeket. Zarathustra és istene, Ahura Mazdá "Bölcs Úr". Mazda teste tűz, feleségei az égi vizek. Ellenlábasa Angro Mainju, a rossz, a sötétség és a halál erőinek ura, aki létrehozta a bűnt, a boszorkányságot, a telet, a halált, a betegségeket, az öregséget. Tiszteletének méltó formája a tűz-kultusz. Zaratusztra halála után Ahura Mazdá főisten lett, akit Ahuramazda, Ormuzd, Ormizd és Oromazesz névvel is illettek. A zoroasztrizmus egyistenhívő elemei hatással voltak a később megjelenő egyistenhívő vallásokra. Ezt a vallást Zarathustra perzsa próféta alapította, aki tanításában beszél a jó és a rossz küzdelméről, a Jók és Rosszak halála utáni tartózkodási helyről (amely nem azonos a keresztény mennyország és pokol elképzelésével), a nyájról és a pásztorról szóló metafóráját általában az eljövendő megváltó jövendölésének tartják. Mazdának hat felsőbbrendű géniusz segít a világ kormányzásában (Vohumano, "A jó lélek", Asavahiszta, >Az igen tiszta", Khsathravairija, "A kívánatos királyság", Szpenta Armaiti, "A tökéletes bölcsesség", Haurvatat, "Az egészség" és Ameretat, "A halhatatlanság".

Egyistenhit (monoteizmus)
A nagybetűs Isten szó (gyakran névelővel: "az Isten") az istenség nevét helyettesíti ezekben a vallásokban, mivel egyedülvaló lévén így is egyértelmű, kire gondolnak. Az egyistenhívő vallások legfőbb lényét jelöli, mint amilyen a judaizmusnak a Tórában és a Talmudban, a kereszténységnek a Bibliában és az iszlámnak a Koránban megfogalmazott Istene. Gyakran Úrként, Atyaként is megjelenik (a rasztafáriknál Jah).

Történelem
Az a korábbi elképzelés, amely szerint a egyistenhit csak a zsidóknál volt megtalálható, sőt hogy egyenesen ők lettek volna ennek létrehozói, már nem állja meg a helyét. A kutatók megállapították, hogy a világ örökkévaló urának hite az ősi indiaiaknál, kínaiaknál, görögöknél, sőt még egyes természeti népeknél önállóan is előfordult. Az egyistenhit bizonyított jelei már az ókori Egyiptomban megtalálhatók. Ehnaton fáraó (Kr. e. 1350 körül) nevéhez fűződik az Amarna-reform, mely során Aton istent ruházták fel az egyetlen isten rangjával. Van olyan elképzelés, miszerint a többistenhívő panteonok alapvetően korai monoteizmusokból (egyistenhit) alakultak ki, sőt Étienne Drioton szerint a henoteizmus is "látens monoteizmus". Isten fogalma az ábrahámita vallásokban[szerkesztés] Isten meghatározása a zsidó, keresztény és iszlám vallás (ábrahámi vallások) szerint a következő: a lét vonatkozásában az örökkévaló a világ viszonylatában a teremtő az emberi élet vonatkozásában az atya társadalmi fogalmak szerint tanú, gondviselő és bíró az okság viszonylatában a mindenható, teleologikus viszonylatban az úr vagy az üdvösség (értsd: a helyes vagy erényes élet után esedékes jutalma) megadója. Isten ilyen felfogása rokonságot mutat más vallásokkal is. Az egyes tulajdonságokkal való konkrét meghatározás eredményeképpen egyfajta tudományosan nehezen bizonyítható létező megtestesítője. (A hit valamire vonatkozó, a cselekvést, a jövőre irányuló lépéseket illető, nem bizonyítható feltételezések köre.) A zsidó, keresztény és iszlám vallási, kulturális körben a vallásalapítók tiltották Isten közelebbi mibenlétének meghatározását, látványának megjelenítését. (Lásd: "Vagyok, aki vagyok", és az Isten szó értelmezései, továbbá a ábrázolás tilalma.)

A Biblia Istene
A zsidóság és a kereszténység istenképe a Biblián alapszik. A Bibliából Istent mint személyt ismerhetjük meg, aki a legfelsőbb lény, teremtője, fenntartója és kormányzója az egész világmindenségnek (a látható és láthatatlan dolgoknak egyaránt). Searchtool right.svg Lásd még: A teremtés a Bibliában "Istent soha senki nem látta."- nyilatkozta Jézus.

Isten székhelye a mennyben van, de mindenütt jelen van.
Ahogy a rádióhullámokat nem látjuk, és a Föld vonzóerejét sem, ugyanúgy Isten is láthatatlan. A Biblia alapján teremtények vagyunk, nemcsak fizikai, hanem élő testek, és a további (halál utáni) életünk attól függ, hogy megismerjük-e a Teremtőt és bensőséges kapcsolatba lépünk-e vele. Az ószövetségi írásokban Isten képi ábrázolásának tilalma élt és ez a korai kereszténységben is megmaradt.

Évszázadokon keresztül csak egy-egy jelképpel utaltak Istenre.
Sok mai keresztény szerint a Fiú színre lépésével az ábrázolás tilalma megszűnt, hiszen a megtestesülés annyit jelentett, hogy Isten, emberré válása által, látható kifejezési formát öltött. Az ókeresztény egyházatyák elítélték Isten képi megfogalmazását, jelképes ábrázolása viszont a mai keresztények nagy részénél már elfogadottá vált. A későbbi időkben Jézust először képmásként ismerték meg az emberek és a képek szemlélése az isteni misztériumok szemlélését jelentette számukra. "Aki engem lát, látja az Atyát" - mondta Krisztus, János evangéliuma szerint - ami egyes keresztények alapján jelképes értelmű. Jézus gyakran beszélt szimbólumokban: Én vagyok az Út, az Igazság és az Élet. Hasonlóképpen szimbólumként mutatta be az Atyát is: ismeritek Őt, és láttátok Őt - és látták az Életet, az Igazságot, az igaz Utat. " >Legyenek mindnyájan egy. Amint te, Atyám, bennem vagy és én tebenned, úgy legyenek ők is egy mibennünk, és így elhiggye a világ, hogy te küldtél engem.< " - János evangéliuma 17,21 A keresztény apostoli hitvallásban a következőképpen foglalják össze, hogy szerintük kicsoda Isten: "Hiszek egy Istenben, mindenható Atyában, mennynek és földnek Teremtőjében". Istent egy, a kereszténységbe bevezető könyv a következőképpen határozza meg: "Isten a végtelen Szeretet, végtelen Jóság, végtelen Szépség."[9] Isten más neveken[szerkesztés] JHVH Tetragrammaton, a négybetűs héber Istennév, Izrael Istenének az Ószövetségben található neve Isten sok név alatt jelenik meg a Bibliában, mégis egy biztos és állandó azonosítási alapot ad meg, azt ugyanis, hogy Ő a Teremtő, aki egyedül teremtette a Mindenséget. Mindenható Isten Szent, szent, szent az Úr, a mindenható Isten, aki volt, van és aki eljövendő [ Örökkévaló Isten Örökkévaló Isten az Úr, aki teremtette a Föld határait

Atya
Nem Atyád-e Ő, aki teremtett? Lélek Isten Lelke teremtett engem Az Isten Lélek, és akik imádják őt, azoknak lélekben és igazságban kell imádniuk Őt. Seregek Ura A Mindenség alkotója Ő ... Seregek Ura az Ő neve... Izrael Istene Izrael Istene ... Te teremtetted a mennyet és a Földet.

Forrás: Wikipédia